Itt �llok a s�rod f�l�tt,

ki�rok magamb�l minden d�h�t,

gy�l�llek t�ged �s gy�l�l�m a vil�got,

ki bennem minden rosszat megl�tott,

nem fedezte fel a j�t,a sz�pet,

a te �leted is �gy �rjen v�get!

Megal�zt�l,eldobt�l mint egy koszos rongyot,

h�t ejtsen f�nyl� b�szkes�geden foltot,

ez a vers mely elk�s�r a s�rba,

ahogy a nagyk�nyvben meg van �rva.

M�sik l�nynak adtad a sz�ved,

engem bel�lr�l tudod hogy �get?!

De nem fogok miattad soha t�bb� s�rni,

a f�j� csal�d�st�l soha t�bb� f�lni!

R� sem n�zek t�bb� fi�ra,

m�s megold�s nincs a ki�tra,

a depresszi�b�l melybe tasz�tott�l,

a m�ly sebb�l,melyet sz�venbe has�tott�l.

Volt m�r ezer s egy,de mindnek s�r�s lett a v�ge,

�lmaimban ott k�s�rt az utols�nak k�pe,

az utols� te volt�l,te mocskos kis f�reg,

l�gy �tkozott �r�kk�,addig am�g �lek.

Nem leszek mag�nyos a f�rfi nem miatt,

hisz ha elmegyek,engem egyik sem sirat,

nem kellek nekik,�s �k sem kellenek nekem,

a j� Isten sem v�ltoztathat mostm�r ezen.

Szinglik�nt halok meg,szinglik�nt is �lek,

Soha nem lesz pasim?M�r ett�l sem f�lek!

Mikor itt �llok feletted,s e sorokat �rom,

szell� viszi tova minden f�j� k�nom,

kiadom magamb�l az �sszes m�rget,

nem akarom itthagyni ezt a rohadt l�tet.

Mert ha n�ha kegyetlen �s f�j� is az �let,

minden rosszban l�tni kell a sz�pet!

Az �let egy kih�v�s,a sors mostoha,

nem ir�ny�thatod egyiket sem soha.